Castanic, Castanica

.

Book of Arborea (TERA Lore) :: Fajok :: Castanic faj és fővárosuk: Castanica

.

	A Castanic faj, eredendően a Déva faj egyik klánja volt, azonban az évezredek alatt elszakadtak istenüktől és ezzel együtt a fajuktól is. A korszakok tipikus veszteseiként jellemzik a fajt. Sokszor szolgáltak rossz urat és ez miatt sokszor szenvedték ők a büntetést. Büszke és ravasz faj alakult ki belőlük, akik tanulva a múltbéli hibáikból egy virágzó birodalmat építettek. Azonban egyetlen Castanic felnőtt sem feledheti felmenői múltban elkövetett hibáit. Minden felnőtt Castanic ott hordja testén “Káin jelét“. A Castanic faj hivatalos megnevezése: “Clan Castanic” Fővárosa: Castanica, mely Dél-Arun Ostgarath tartományának dél-keleti partjainál található. Jelképük: A “Shrouded Rose” arra – a nem is oly régen történt – csatára emlékezteti őket, amikor tisztességes módon megvédték Castanicát a többszörös túlerőben érkező fosztogatóktól.

A faj története:

A “Clan Castanic” egykoron egyike volt az eredeti Dévá klánoknak, a klán messzeföldön híres volt a professionális kézműves képességükről. A megszentelt, misztikus tárgyak választékos és aprólékos megmunkálásához a Castanic mesterek kezei a legalkalmasabbak.  A Déva faj eredendően Zarustól származik, Zarus egyike volt a 12 istenségnek, akiket a két titán (Arun és Shara) álmodott meg. Zarus által folyamatosan elkövetett nekromatikus bűnök miatt a  ”Clan Castanic” elfordult istenétől, ami miatt a klánnak el kellett hagynia szülőföldjét és Shara-ról elvándorolva egészen Arun keleti partjáig nem találtak maguknak új otthon. Ott viszont a Démoni Loknak (sok esetben nevezik Roaknak is) pont kapóra jött a megcsömörlött és istenétől elfordult Castanic klán. Egyből bedobtak őket a mélyvízbe, nagy szerepet játszottak a Balder megölésében, amiért nagyon komoly büntetést kapott az egész Castanic nép. Lok becsapta a Castanicokat és Baldert is, a Castanic nép vérét és tudását adta egy szent ereklye (korona) megalkotásához, mellyel segíteni akartak a betegeskedő Balder-en, azonban Lok az ereklyével nem meggyógyította, hanem megölte Balder-t. Megszégyenülésuk után (amiben Papjaik is komoly szerepet játszottak) úgydöntöttek, hogy elhagyják “Daeva Victix”-nek (a fővárost), majd belekezdtek újabb hosszú utazásukba vissza Arun kontinensre. Nem is oly régen, a klán végre megérkezett Arun keleti partjainál elterülő tikkasztó dzsungelbe, ahol újrakezdték az életüket.

Vezetőjük – az egyik slayer – (Callida) talált egy tökéletes völgyet, ahol elkezdhették felépíteni új otthonukat. Az új otthonuk tökéletesen védhető – leszámítva azt, hogy egy vesztes csata esetén nem nagyon lenne menekülési útvonaluk -, ezzel együtt viszont minden lakos számára elégséges életteret biztosít, ami fontos szempont a faj jellegét, vehemenciáját tekintve. A klán belevezette magát az alkotó munkába, járatokat vájtak a közeli hegyekbe a könnyebb közlekedés érdekében, hatalmas kohókat építettek amelyek egész nap a megmunkált vas szagát terjesztik, az “arcanistok” pedig éjjel-nappal dolgoznak, hogy biztosítsák a város számára a különös fénylő és egyben védelmező megvilágítást, amelyet a castanic faj annyira kedvel.

Egyetlen nemzedék alatt a hidegen megmunkált acél és az alapos gondossággal feldolgozott kő egy misztikusan szép várossá állt össze. Az arcanistok is elvégezték feladatukat, az egész várost folyamatosan sötétségben tartják. A végeredemény egy komor, de komfortos köd lett, mely élhető körülményeket biztosít a Castanic faj számára. Befészkelve magukat új otthonukba, a klán készen állt, hogy végre maguk formálhassák jövőjüket Arunon.

A Castanic történelem során sokszor próbálták kihasználni, becsapni a klánt. Ezek közül -kétség kívül – Lok cselszövése sújtotta leginkább a népet. A következő novella (Cori tolmácsolásában) pont ezt az időszakot és a “Káin jelét” mutatja be:

Havelock szorosan markolva íját körbepillantott. Az erős robaj és az azt követő kisebb lökéshullámok hatására, melyek egy pár pillanattal ezelőtt rázták meg a kocsmát, korsók és tálak törtek össze. A Castanicokat körülölelő villámfoszlányok már tovatűntek, csak az orrfacsaró bűz maradt hátra. Calastrahoz rohant, pulzusát kereste. Gyenge volt, de határozottan érezhető. Csak ekkor vette észre az égés nyomokat ruháján, füst szivárgott sebeiből. A villám okozta volna mindezt? A kocsmában elterült testek voltak mindenütt. Néhány test még görcsösen rángott. Csak ő és Zulfikar, az Aman szakács maradt talpon. – Kaia lángoló kardjára! Mi a fene történt itt ember? – kérdezte üvöltve a szakács – Egy perccel ezelőtt Secundus még a gyökereket aprította a levesbe, a következőben meg már a földön feküdt, bőrén villámok cikáztak. Havelock megrázta a fejét s saját gondolataiba merülve válaszolt: – Nem vagyok biztos benne, nézd meg a többieket is kérlek! Ha sebesültet találsz, segíts rajta. Én megnézem a falu többi lakóját. – Sötét mágiától bűzlik az egész – horkant fel a szarvait rázó Zulfikar. Havelock kilépett a kocsmából az éjszakai levegőre. Glevum, az öt kisebb településből álló falu Deva Victrixtől, a renegát Devak szabad városától északra helyezkedik el. Jónéhány generációval ezelőtt a Castanic klánok elmenekültek a vérszomjas Deva Birodalomból és annak sötét istennőjétől, Zuras elől. Shara kontinensén vándorolva a démon istenhez, Lokhoz fohászkodtak oltalomért. Lok a szárnyai alá vette őket, részben híres kézműves szakértelmük miatt, és részben hogy felbosszantsa Zurast. Havelocknak Deva Victrixben volt dolga, de megkedvelte Glevumot és Calastrat is megkedvelte. Érte, és a többi lakosért aggódva nyomozásba kezdett a sötét faluban. Több test is mozdulatlanul feküdt a falu terén. A Castanic városokra jellemző mágikus vörös fények kihunytak. A síri csendet csak a csípős szél zavarta meg. A kápolna ajtaja kivágódott és egy pap botorkált ki rajta. Köpenye szétszakadt és csípője körül lógott. Villámcsapásra jellemző sebek futottak végig mellkasától a válláig. Az elszenesedett hús szaga felkavarta Havelock gyomrát, de a pap segítségére sietett. – Ne olyan hevesen, megsérültél! – mondta Havelock. A pap összerezzent majd megrázta a fejét. Méretes szarvai felfogták hosszú, fehér fürtjeit így az nem lógott a szemébe. – Te ezt nem értheted, valami szörnyűség történt. Elárultak minket! Egy órával később a falusiak összegyűltek a téren. A vörös fények még nem tértek vissza, lámpások és fáklyák világították meg a tömeget. Sokuknak láthatóan fájdalmaik voltak az égési sérülések miatt. Zulfikar Havelock mellett ácsorgott, fogait éles karmaival vakargatta. Havelock Calastrat támogatta nehogy eldőljön. Az apró termetű varázsló nekidőlt, szemei égtek a dühtől. Crius, a pap a tér közepén állt. Új ruhát vett magára s botjára támaszkodott. – Balder halott. A meglepetéstől mindenkinek tátva maradt a szája, még a két kívülállónak is. Tera számtalan istenei közül Baldert nagy tisztelet övezte mind a halandók, mind az istenségek körében. – Lok elvitte a gyógyulására kovácsolt Phane koronát Baldernek. Remélte ezzel levehet egy kis terhet a válláról, de ez gyógyír helyett csapda volt. Beleadtuk szívünk-lelkünk, mágiánk, még a saját vérünket is feláldoztuk az ereklye elkészítéséért. Mindezt miért? A nagy semmiért! Balder legyengült és valami borzalmas dolog történt. Ez rázta meg a világot, a korona miatt csaptak le ránk a villámok. – itt megállásra késztette a fájdalom Criust. – Lok viszont él? – kérdezte egy nő Crius bólintott: – Igen, él, de attól tart ez az árulás a halálához vezet. – Ki…ki árulta el Lokot? – préselte ki magából a kérdést Calastra – Bár tudnám. – rázta meg fejét Crius – És most mihez kezdtek? – dörmögte Zulfikar. – Nem sok barátja van a Castanicoknak, veszélyben vagytok. Crius ajkai vonallá préselődtek. – A rend üzent, két nap múlva üléseznek Deva Victrixben. Ott dől el, melyik utat választjuk. A morajló és suttogó tömeg szétszéledt. Néhányan maradtak és Criust faggatták míg mások a szomszédjaikkal és rokonaikkal beszéltek. Havelock odahajolt Calastrahoz. – Balder terhe? Calastra felvonta a szemöldökét. Mark of Cain – Szóval neked is feltűnt? Nem fog fecsegni a pap, a csodás és hatalmas kincsről azonban beszélt. Míg mi a koronát kovácsoltuk hallottam, ahogyan két pap beszélget róla. Lok végülis kegyes, a koronával a kezében az istenek élvonalába emelkedhet. – Ez rá vall. – horkant fel Havelock – Nehéz ám egy démon-isten élete – dünnyögte Calastra. – Ami engem érdekelne az az, hogy a gyerekek miért maradtak sértetlenek. Szinte mindenki hozzájárult a vérével a korona kovácsolásakor. A lányom, Jocasta rendben van. Megijedt, de nem esett bántódása. – Hány éves is? Tíz? – kérdezte homlokát ráncolva Havelock – Tizenegy, – válaszolta Calastra – és a vérüket adók között volt. – Apró kegy, kedves Calastra. – vonta meg vállát Havelock. – Ne kérdőjelezd meg a szerencséjét, inkább örülj neki. Calastra megszorította a kezét. – A sebhelyek, az égési sérülések, ha ez büntetés akkor kétlem, hogy a lányom elkerülheti. Attól tartok, hogy az ár, amit neki kell fizetnie még nagyobb is lehet. Havelock átérezte a nő félelmét. Ettől csak még szerethetőbbnek tartotta bár sose sértené még azzal, hogy ezt a tudtára adja. – Egyszer azt mondta nekem egy Castanic asszony: “Dőlj hátra és élvezd a válságot”. – mondta széles vigyorral majd rákacsintott. A sötét gondolatok elszálltak egy pillanatra és Calastra felnevetett. forrás: MMORPG.com, fordította: Cori

Castanica, a főváros

Castanica a Castanic faj (Clan Castanic) sötétségbe burkolózott fővárosa. A város Arun keleti partjainál egy sziklás völgyben található Ostgarath tartományban. A Város lényegesen kisebb és kevésbé populáris mint Velika. A sötét város levegőjét egyaránt átjárja a kétségbeesés és a szenvedély. A Castanic nép ismeretes arról, hogy keményen dolgozik és a szavukat minden körülmény között tartják, de persze az is igaz rájuk, hogy elsők között nyúlnak a hordókhoz és táncolják le magukról még a ruhájukat is. Mindent meg lehet kapni Castanicában – már persze a megfelelő ellenösszegért cserébe.

Shrouded Rose

Misztikus vörös fényekkel világítják meg az egész várost, ami különös hatást kölcsönöz az örökkön sötétbe borított városnak, de persze ez is csak épp, hogy segít a kívülállók szemének. Különös jelek forognak a levegőben, a tetőkön bíbor kupolák fénylenek és a déli bejáratnál a megszentelt “Shrouded Rose” kapu-ív várja a látogatókat. A közelben egy Castanic Slayer (Callida) megvilágított “fényszobra” uralja a látképet. Callida egyike volt a város alapítóinak és az ő nevéhez fűzödik a Rózsa Háborúja idején elkövetett sorfordító hőstett is.

Castanicát nem lehet a finomkodó úriemberek városának nevezni. Az egész nagyon vad, mindenhonnan sötét arcok merednek az emberre, de valahogy mégis a felszín alatt megvan a helynek a maga durva szépsége. A Castanic nép ravasz, érzékeny, független és ellenálló; természetesen fővárosuk kialakítása is tükrözi ezt. Éles formák, sötét fémmunkák, és persze a különös vöröses megvilágítás egyértelműen a védjegye a helynek.

A Rózsa Háborúja (War of the Rose)

"Shrouded Rose" kapu - a véres csapat színhelye.

A Castanic telepesek és a pompás új fővárosuk nem maradhatott észrevétlen. A különös fegyvereik és még inkább a csábító kinézetű nőikre hamar felfigyeltek a közeli rabszolga tartók és a kalózok. A gazdag zsákmány reménye és a stratégiailag fontos elhelyezkedésű város ellenállhatatlan célponttá vált; az összes bűnöző magáénak akarta azt. A csetepaték megkezdődtek, de a behatolók hamar megtanulták, hogy mennyire is védett ez a város. Rabszolgák és kalózok halomra haltak meg, miközben a Castanic védők inkább csak néhány balesetet könyelhettek el. Castanica szikla szilárdan kitartott.

A feldühödött kalózok úgy döntöttek, hogy segítséget kérnek a frymounti démonoktól és szörnyszülöttektől. Az egyik démon lord – Immoltarus – ismerte a Castanic fajt és tudta, hogy a faj speciális képességeit hogyan tudná felhasználni saját céljaira. Végülis megegyeztek: A démon kapja meg a fennhatóságot a castanicok felett, a kalózok pedig vihetik a várost. Két ezer démon, kalóz és rabszolga csapott le Castanica-ra, amelyet mindösszesen 300 Castanic katona védett.

Immoltarus vezetése alatt áttörték a védelem első vonalát. A Castanic katonák lépésről lépésre hátráltak vissza a védelem második vonalát képező alagutakba. A hegyeket megrázta a misztikus erő és visszhangozta a sebesültek üvöltését. A démoni sereg nagyon lassan tolta vissza a castanic védőket, mígnem elérték a Shrouded Rose boltívet. Vér hömpölygött az utcákon, tűz és pusztítás lecsapott az épületekre. Három kimerítő napon keresztül a castanic védők képesek voltak tartani a védvonalat a Shrouded Rose alatt. Három sorcerer eközben végre át tudott hatolni Immoltarus védelmező pajzsán és elérték a démon sebezhető pontját. Csak erre várt Callida (a slayer) és őrült csapást mért a démonra, mellyel leterítette és kivégezte az ellenség vezérét. A megmaradt démonok menekülve hagyták hátra élő társaikat, akiknek szembe kellett nézniük a Castanic ellentámadással. Callida vezetésével közel 1000 támadót mészároltak le. A támadók koponyái a mai napig ott sorakoznak a bevezető utak menték, hogy emlékeztessék az érkezőket a Rózsa háborújára.

Castanica napjainkban

Manapság Castanica az a város, ahol közel bármit meg lehet szerezni. A Föderáció mára már szerves részét képezi a városnak és annak irányításának, de persze nem minden területen. Az ökölszabály, ha meglátogasz egy kereskedőt: “Ha egy castanic köt veled üzletet, akkor neki kell jól járnia, ha egy föderációs üzletel egy castaniccal, akkor is a castanic-nak kell jól járnia.”. Az élelmes kereskedők ebből nagyon jól meg is élnek úgy, hogy tiszteletben tartják egymást.

Persze a kisiparos szinten minden másabb, új üzleti lehetőségek virágzanak Castanicában. Mivel Castanicában – képletesen fogalmazva – nem igazán élnek Papokkal, ezért a gyógyító szolgáltatásokat a Mystic-ek látták el. A mai nehéz időkben virágzik a Castanic információs és hírszerző hálózat. A Valkyon Föderáció nagyon sokat köszönhet a Castanic népnek, a castanicok szolgáltatják a Föderációba befutó stratégiai fontosságú információk legalább felét. Nem utolsó szempont, hogy a “Vanguard scoutok” közel harmadát is a Castanic faj adja. A Vanguardok képezik a Föderáció elsődleges csatasorát. Ezt a kitüntető rangot gyorsaságukkal, az ijászatban szerzett magas tapasztalatukkal és nem utolsó sorban a legjobb fegyverkovácsaikkal vívták ki maguknak.

Castanica a fény és a sötétség között ingadozik. Kimondhatatlan lehetőségek várnak azokra, akik elég bátrak ahhoz, hogy itt ragadják meg sorsukat. Néhány castanic folyamatosan keresi a hatalmat és a dicsőséget – hol saját magának, hol az egész klánnak… vagy éppenséggel másoknak, akik kihasználják őket. Azok számára, akik elég erősek, ravaszak és szerencsések Castanica a kiválló lehetőségek városa ez különösen igaz, ha feketepiaci árukról és szolgáltatásokról van szó. A Föderációs kereskedők eladják portákáikat a városban, majd meg sem állank a feketepiacig, ahol felvásárolják a csempészárukat a tüzes bőrű barátaiktól. A kalózok és már nem úgy néznek a városra, mint egy megszerzendő díja, sokkal inkább az információkat adják/veszik.

A Shrouded Rose azóta is folyamatosan fénylik és az itt lakókat büszkék arra, hogy megküzdhettek városukért.

A Castanic kézművesség

Akkor amikor azt mondjuk, hogy a Castanic faj messzeföldön híres a kézműves mestereik, fegyver és páncél kovácsaikról; akkor azt valóban azt jelzi, hogy egész Arborea legjobb kovácsairól és szabóiról van szó. Mi sem példázza ezt jobban ez mint az alábbi felvétel néhány jól sikerült ruhadarabról, amit egyébként – természtesen – a játékosok is elérhetnek:

Castanic female - armor archetypes

Pillanatképek a mai Castanicából

Végezetül egy videó, ami bemutatja Castanica város valódi szépségét: